A fotós felszerelés. Milyen háttérrel dolgozunk?

Megpróbálom egyszerű szavakkal leírni, bemutatni az eszköztárunkat, amit a fotózások során használunk, hogy egy kicsit jobban képben legyetek arról mivel dolgozunk, milyenek a munka módszereink. Ez most leginkább a mobil dolgokra vonatkozik, amikor ki kell mennünk egy adott helyszínre. Mivel a fotózás és főleg az esküvőfotózás rendkívül felelősségteljes feladat, itt láthatjátok mit teszünk hozzá technikailag azért, hogy "Murphy-nek" esélye se legyen beavatkozni és a Nagy Nap (vagy legyen ez egy akár portréfotózás) minél zökkenőmentesebb legyen.

Képminőségben nincs olyan nagy különbség a vezető márkák csúcskategóriás gépei között, mi elsősorban Canon gépeket és a hozzá tartozó objektíveket és egyéb kiegészítőket preferáljuk.
A technika villámgyorsan fejlődik és biztos, hogy idővel változni fog majd a felállás, hiszen most is folyamatban van újabb eszközök beszerzése, de nézzük a jelenlegi állapotot. Itt van mindjárt palettánk zászlóshajója, a Canon 5D mark IV. Tavaly vetettük be először és nélkülözhetetlen segítőtárssá vált. Nemcsak ellenálló a környezeti viszontagságokkal szemben, pl. nedvesség (esőben is lehet vele dolgozni) ami az egyik legjobb tulajdonsága, hogy kiemelkedően jól lehet vele fókuszálni nagyon rossz fényviszonyok között is és jóval tisztább, zajmentesebb képet ad elődjeihez képest.

A másik, ami rendkívül praktikus, hogy egyszerre két memóriakártyára kerülnek a felvett anyagok. Mondanom sem kell, hogy mi történne akkor, ha egy esküvői fotózás után megsérülne a kártya, elvesznének a képek. Meglepően sok helyen olvastam már ilyen esetekről, más fotósoknál, hát nem kívánom senkinek. Ez egyszerűen nem történhet meg! Ráadásul az általam használt kártyák mindegyike 128 GByte-os, azaz kényelmesen elfér rajta egy egész napos fotózás is, nem kell cserélgetni, esélyt sem adok annak, hogy kivétel-berakás közben elvesszen valahol.

Azt is tudja, aki már régóta dolgozik számítógépen, hogy egy mentés nem mentés! A fotózás végén mindig két helyre arhiválom le az anyagokat és a kártyán is meghagyom, amíg nem megyek új helyszínre. A két külön(!) merevlemezen tárolt másolat is mindaddig megmarad, amíg a megrendelő át nem vette a kész anyagot. Ezután csak egy biztonsági másolat marad meg (pár alkalommal volt is rá szükség, mert az esküvős pár számítógépét "megette" egy vírus - a képekkel együtt), persze ha a megrendelő úgy dönt, akkor ezt töröljük. Mint minden műszaki eszköz, ez a fényképezőgép is elromolhat, ezért mindig ott van a tartalék is a táskában, feltöltött elemekkel végszükség esetére. Szerencsére még eddig nem kellett használni, de fő a biztonság.

Objektívek széles palettája van elcsomagolva a hátizsákomban, hogy a különféle témákhoz mindig a legalkalmasabb eszközt tudjam használni. A kedvencem ezek közül a nagy, nehéz, önvédelmi célra is kiválóan alkalmas, méltón legendásnak becézett Canon 70-200mm F2.8 II IS USM, teleobjektív :). Meg is érzi a hátam az egész napos hurcolást, ha ezt használom, de megéri! :) Nagyon jól el lehet vele kapni önfeledt pillanatokat, mert nem kell behatolnom a fotóalany intim szférájába, akár a terem túloldaláról, paparazzi módjára el tudom készíteni a megfelelő felvételt. Tűéles rajzolat, gyönyörű háttér elmosás, az életlen részeken megjelenő szép fényfoltok (bokeh) jellemzi. A beépített képstabilizátora nagyon hasznos ha messziről, rossz fényviszonyok között kell fotózni pl. templomban.
 Általában ha az emberek fotóst látnak azonnal beállnak egy szerintük elvárt pozícióba, csíííz, és éppen ezzel rontják el a kompozíciót - hacsak nem ez a cél, de amikor "lopakodó üzemmódban" vagyok, akkor jobb ha nem is vesznek észre! :)) Úgy gondolom a legjobb ha a fotós teljesen beolvad a környezetébe, nem megzavarva az eseményeket és mindemellett empatikus a részvevők felé. Ez nem csak a viselkedésre, de a megjelenésére éppúgy vonatkozik (azaz evidens, hogy nem jövünk rikító narancssárga rövidnadrágban egy esküvőre - és nem, ez nem a fantázia szüleménye, láttam már ilyen videós "kollégát".) 

Canon 100mm F2.8 USM macro, elengedhetetelen az apróságok, mint pl. gyűrűk fotózásához. Nem utolsó sorban portrézáshoz is használható, nagyon szép, éles képet ad, nagy fényerejű objektív. Ezek mellé társul még a Canon 50mm F1.8 amely akkor jó ha inkább közeli képeket akarok lőni és van elég hely, hogy mozogjak, hiszen nincs benne zoom lehetőség. Sajnos elődjének a másik kedvenc, 50mm-es F1.4-es obektívnek lába kélt egy esküvőmön, azóta jobban figyelek rájuk.

A másik nélkülözhetetlen szerszám az Canon EF 24-70mm F2.8 USM, ez mindeféle általános célra, akár videózáshoz is nagyon príma, az első komolyabb objektívem volt és azóta is csatasorba van állítva. Minden terepen megállja a helyét, egy esküvőn, ahol sokat kell mozogni és gyakran "tűzvonalban" állok, nagy látószögének köszönhetően biztonságosan kezelhető. Egy Tamron változatot is használunk ugyanebben a tartományban, az SP 24-70mm Di VC USD. Ez képstabilizátorral is rendelkezik, nem úgy mint a Canon. Ezek is professzionális felhasználásra lettek kialakítva, masszív fém házzal, nagyon strapabíróak. Egyetlen hátrányuk, hogy egy mobiltelefonnal ellentétben, meglehetősen nehezek és masszőrt sajnos nem mellékeltek hozzájuk, de ez már az én gondom marad. :)

Három Canon vaku két 430EX és 580EX II is benne van a hátizsákban, nem beszélve a TURBO Blade-ről, ami a "vaku szteroidja" :) Segítségével a vaku, az alap felállással szemben sokkal gyorsabban tölt fel, azaz többet és gyorsabban lehet vele lőni. Persze csak módjával szabad alkalmazni, mert túlzott használat esetén könnyen el lehet füstölni vele a vakut.

Mindezek mellett ott vannak még a különféle fényterelők, szűrők (a kerek polár az egyik kedvencem, tükröződések kiszűrésére fantasztikusan jó) amelyeket mindig a helyszín adottságainak megfelelően választok ki és a távirányítót el szoktam vinni, ezzel nem csak a gépet de a vakukat is külön el tudom sütni, ha erre van szükség. Állványból két félét használok, egy nagyobb, vaskosabb D55XPR0B Manfrotto-t ha olyan helyen dolgozom, ahol nem kell sokat mozogni, pl. tárgyfotózásnál, de van egy karbonszálas ZOMEi is ha a súly számít, mondjuk hátizsákos túrára megyek és magammal kell vinnem. Kétféle monopod is van mindig a kocsiban, ezek jól jönnek csoportképeknél ha nem áll rendelkezésre olyan pont, ahonnan jól rálátni a fotóalanyokra, de videó készítésénél is kényelmesebb, mint kézből kitartani a masinát.

Ha egy esküvős fotósarokról vagy céges portré sorozatról van szó, ahol a háttér vagy szükségtelen vagy csak dekoratív jellegű és általában kevéssé ideálisak a feltétlek a fotózáshoz, akkor egy 2.5 méter széles, 3 méter magas, állványokkal rögzített mobil hátteret szoktam alkalmazni. Ezekbe bármilyen háttéranyag behelyezhető és akár egyedül is egy óra alatt össze lehet állítani mini stúdióként. Ilyenkor persze a kellő fénytechnikát (és a sminkest! :)) sem szoktam kihagyni a kocsiból, hogy a lehető legjobb legyen az eredmény.